A párkapcsolatban legtöbbször két különböző ember kapcsolódik össze, akik eltérő családi körülményekkel megtapasztalásokkal és mintákkal érkeztek.

Éppen ezért a nézeteltérések és a konfliktusok elkerülhetetlenek, bármennyire is szeretnénk ha nem lennének.

Nagyon sok ember arra vágyik, hogy soha ne legyen konfliktusa a párjával, és amikor az mégis megtörténik, az érzelmileg nagyon megterhelő számukra.

A kutatások azt bizonyítják, hogy azok a párkapcsolatok, ahol nincsenek konfliktusok, sokkal nagyobb arányban végződnek válással, mint azok, ahol a nézeteltéréseiket rendszeresen megbeszélik.

A konfliktusok felszínre kerülésével lehetőség nyílik kapcsolati problémák meglátására és kezelésére, túljutva a harag okozta  rossz érzésen, őszinte és előremutató beszélgetésekre ösztönözve.

Mit jelent a konfliktus és miért félünk tőle?

Konfliktusról akkor beszélünk, amikor két vagy több embernek merőben eltérő véleménye van egy komoly és fontos kérdésben és még nem tudtak kölcsönösen elfogadható megoldást találni.

A konfliktushelyzet megélése minden ember esetében más, a megélt tapasztalatai, a látott és tanult konfliktuskezelési technikák alapján.

Ha valaki egy korábbi konfliktushelyzetben nem tudta megvédeni magát, a rossz emlék hatására igyekszik elkerülni a konfrontációt, mivel az fenyegetést jelent számára.

Egy másik ember, aki erejét használva gyakran győzedelmeskedik konfliktushelyzetekben, minden egyes konfrontációt önbizalmának és saját értékességének megerősítésére használ fel.

Ahhoz, hogy jól tudjunk vitatkozni a párunkkal és a kapcsolat építése és fejlődése érdekében bele merjünk állni a konfliktushelyzetbe, először is tisztában kell lennünk a saját viszonyunkkal a konfliktusokhoz.

A következő lépés, hogy kizárjuk az alábbiakat, melyek az építő jellegű vitákból veszekedéseket és a másik el és lenyomását eredményezhetik:

  • hatalmi harc, melyben az egyik ember a másik felett uralkodni akar, mely elkerülhető, ha a másik helyébe képzeljük magunkat. Fontos tudnunk, hogy a megfélemlítés eltávolít az intimitástól, a tisztelet közelebb hoz.
  • önzőség, melyben csak a saját érdekeinkkel foglalkozunk, a másikra nem is gondolva
  • kritika megfogalmazása
  • a hasznos kommunikáció hiánya
  • túl magas elvárások megfogalmazása
  • neheztelés a másikra, a harag dédelgetése

 

Miután a fentieket megvizsgáltuk és igyekszünk kizárni a kommunikációnkból, rátérhetünk a konkrét lépésekre:

1, Nyugodt és a másikat tiszteletben tartó kommunikáció

  •   sértegetés és vádaskodás helyett a konkrét problémáról beszéljünk, nyugodtan, tartózkodva a személyeskedéstől
  • nyitottan és érdeklődően figyeljünk a másik véleményére és álláspontjára
  • a fennálló feszültség csökkentésére nagyon jó eszköz lehet a humor bevetése, de csak kis mértékben, nehogy a másik azt érezze, hogy elbagatellizálja a problémát

2, Barátságos környezet létrehozása a kommunikációhoz

  • az aktív figyelem eszközével nyitottan állhatunk a másikhoz, óvakodva a közbevágástól, majd a végén összegezve és visszakérdezve, hogy jól értettük-e
  • időpont és helyszín előre megbeszélésével és az adott problémára vonatkozó 5-5 megoldási javaslat kérésével a másik tiszteletben tartását erősítjük

 

3, A varázslatos középút megtalálása

  • természetesen nem kötelező középen megtalálni, de fontos, hogy mindenki úgy érezze, számára is elfogadható a közösen elfogadott megoldás, áldozathozatal nélkül

 

4, Fontos vagy nem fontos?

  • tudnunk kell pontosan, hogy megéri-e az adott témában vitát generálni, vagy apróságról van szó, ami igazából nem fontos.
  • ami biztosan fontos, az a kapcsolat megőrzése és a nyugodt, békés légkör

 

5, Erőszakmentes kommunikációt alkalmazva

  • először arról beszéljünk, hogy az adott szituáció hogyan érint minket, hogyan érezzük magunkat ebben a helyzetben
  • mondjuk el, mire lenne szükségünk a megoldáshoz, akár több információ vagy egy kis idő
  • panasz helyett a kérésünket fogalmazzuk meg konkrétan

 

6, Ismerjük meg a másik bocsánatkérési nyelvét

  • sokszor előfordul, hogy akaratunk ellenére is megbánthatunk valakit, aki fontos nekünk, ezért nagyon fontos, hogy tudjunk bocsánatot is kérni, azon a módon, ahogy ő szeretné.
  • van, akinek elég a ne haragudj, de van, aki ennél többre vágyik

 

 

Amire még figyelnünk érdemes:

  • egyszerre csak egy témáról beszéljünk
  • ne engedjük se magunknak, se a másiknak a tárgytól való elkalandozást
  • a hibáztatás helyett a tényekre szorítkozzunk
  • kerüljük az általánosító kifejezéseket, mint a soha, mindig és hasonlók, amelyek sokszor túlzásokra késztetnek minket
  • figyeljünk a testbeszédünkre, kerüljük a keresztbe tett karokat, az ökölbeszorított kezet, az ujjal mutogatást és nézzünk a másik szemébe
  • ne vitatkozzunk éhesen, fáradtan, zaklatottan, betegen, először vizsgáljuk meg, hogy rendben vagyunk-e fizikálisan
  • összpontosítsunk a közös pontokra a különbözőségek helyett