Gyermekkorától kezdve visszatérően bajlódott a manduláival, amelyek bármilyen betegsége esetén hatalmasra duzzadtak, nyelni is alig tudott, és egy idő után az ízületei is fájni kezdtek.
Egyik antibiotikumot kapta a másik után és ő maga is elhitte, amit az édesanyja és a nagymamája mondott, hogy ez a családi öröksége, fogadja el, hogy ez az ő gyenge pontjuk.
Amikor eljött hozzám, éppen egy betegség után lábadozott és érezhetően haragudott a manduláira és a szervezetére, mert nem tudta irányítani és uralni a történéseket és nem tudott mit kezdeni az újra és újra fellobbanó betegséggel.
Amikor a test és a lélek összefüggéseiről beszélgettünk, értetlenül nézett rám, mert szerinte minden rendben van az életével, mind a magánélete, mind a munkája kiegyensúlyozott és harmonikus.
Arra a kérdésemre, hogy nem tartja-e érdekesnek, hogy női ágon öröklődik náluk a visszatérő és egyre súlyosbodó mandulagyulladásra való hajlam, aminek többnyire műtét vagy akár komoly szívprobléma lesz a következménye, határozottan nemmel felelt, mondván, ez egyszerűen genetika.
Természetesen egyetértettem abban, hogy a genetikai örökségünk elkerülhetetlen, de azért arra bíztattam, hogy keressünk párhuzamot édesanyja, nagymamája és a saját élete között.
Az életutak rövid összevetése után elmondtam neki, hogy a mandulák egészsége vagy betegsége összefügghet olyan helyzetekkel, ami az egyénben dühöt, frusztrációt okozhat, amelyet azonban igyekszik elfojtani, lenyelni.
A torkunk a kreativitás és a kommunikáció központja is, ezért javasoltam, hogy ezen a területen nézzünk körül.
Rövid ideig csendben ült, majd egyszer csak megszólalt:
- a nagymamám mindig azt mondta, hogy az anyukájától azt tanulta, nem szabad, hogy egy asszony okosabb legyen az uránál és megoldást javasoljon bárminemű problémára a férje előtt.
- Az édesanyám sokszor elmondta nekem gyerekkoromban, hogy ne okoskodjak, törődjek inkább a női dolgokkal és hagyjam meg a férfiaknak az ötletelést, mert nem lesz jó vége, higgyem el, tudja miről beszél.
- Én szót is fogadtam és a párkapcsolatomban is és a munkámban is hallgatok olyankor is, amikor lenne mondanivalóm, de nem akarom, hogy azt higgyék, okoskodom.
Talán egy perc is eltelt csendben mielőtt folytattuk, miközben ránk telepedett a megértés és a felismerés gyógyító légköre.
Beszélgettünk az okoskodás és a kreatív ötletelés közötti különbségről és megkönnyebbülten ismerte fel, hogy egy családi mintát követett eddig, melyet, ha szeretne, meg is tud változtatni, egészsége és kiegyensúlyozottsága érdekében.
Közösen végig vettük az ehhez vezető lépéseket és néhány találkozásunk után örömmel engedtem útjára, abban a szilárd hitben, hogy képes változtatni.
Pár hónap elteltével jelentkezett és boldogan mesélte el, hogy életében először evett fagylaltot és ivott hideg üdítőt mandulagyulladás nélkül, és lassan, de biztosan halad azon az úton, amelyben már nem fél megvizsgálni élete zavaró helyzeteit és egyre többször mondja ki a véleményét, ötleteit, saját bevallása szerint nagy örömmel.
Ha megtanuljuk saját magunkat a test-lélek-szellem csodálatos egységeként kezelni, nagyobb esélyünk van megtalálni a kibillent egyensúlyuk okát, bármelyik területet is érinti.
